Nem csak a lakhatási válságon enyhítene, ha több új lakás épülne

Évente akár több tizedszázalékot adhat a GDP növekedéséhez, ha a kedvezővé váló gazdasági környezet és a bevezetett élénkítő intézkedések hatására felfutna az új lakások építése – derül ki az MBH Bank közleményéből. A pénzintézet elemzési központja emlékeztetett, Magyarországon az utóbbi években lassul a lakásállomány megújulása, melynek megfordítása érdekében a gazdasági kormányzat évi 25 ezer új lakás építését tűzte ki célul, s elindította a mintegy 300 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogramot, mely komoly lendületet adhat a szektor szereplőinek.

A régiós országokban 2024-ben 2-6 százalék között mozgott a lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya, Magyarországon ez a ráta 2005 és 2024 között 1,8 és 4,7 százalék között szóródott. Az utóbbi két évben a gazdaság lassulásával minden régiós országban visszaesés volt tapasztalható: a magyarországi eredmény meghaladja Románia és Lengyelország adatát, de Csehország és Ausztria alatt maradt.

Az egymillió főre jutó lakásépítések száma Magyarországon lassuló trendet mutat. Annak ellenére, hogy 2024-ben szinte mindenhol csökkent a lakásépítések száma, a régió országainak fajlagos lakásépítési adatai jelenleg magasabb szinten vannak, mint nálunk. Összehasonlításképpen: Csehországban, Szlovákiában és Romániában is egymillió főre vetítve nagyjából 3000 új lakás átadása volt jellemző az elmúlt években, míg Magyarországon ez a szám 2020-ban sem érte el ezt a szintet, és az elmúlt években folyamatosan csökken.

Az idei első negyedévben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, mely 25 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában. A növekedést az alacsony bázis is indokolja, de egy enyhe emelkedés már mindenképpen kiolvasható az adatokból. Bár ez előrevetíthet egy fokozatos fellendülést a lakásépítések számában, az építkezések átfutási ideje miatt ez a hatás csak fokozatosan jelenik majd meg az adatokban.

A gazdasági kormányzat által célként kitűzött, évi 25 ezer új lakás megépítését tavaly óta különböző intézkedésekkel kezdte el támogatni a kormány, immár kínálati oldalról is: 2030-ig meghosszabbították az újépítésű lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsát, ráadásul a rozsdaövezetekben ezt az áfa összeget vissza is lehet igényelni (beruházóknak ez igen kedvező támogatás).

A kezdeményezés célja, hogy állami és magánforrások bevonásával ösztönözze a lakásépítéseket: az alapok számára minimum 30 százalék önerőre van szükség, és így az állam a projektek 70 százalékáig biztosít forrást. Kormányzati számítások szerint a program 1000 milliárd forintnyi fejlesztéssel 5 év alatt nagyságrendileg 30 ezer lakóingatlan építéséhez járulhat hozzá.

A gazdasági környezet kedvezővé válása miatt bekövetkező újlakás-építések idővel bekövetkező felfutása, kiegészülve a Lakhatási Tőkeprogram által megépült lakásokkal, évente a GDP néhány tized százalékának megfelelő mértékben tudnák a hazai GDP-t növelni középtávon.

Nyitókép: Pixabay